Jelenleg 221.083 alkalmazás érhető el az AppStore-ból. Ebből 64.270 db (29%) ingyenes a többi fizetős. A fizetős alkalmazások összértéke 584.182 USD, egy alkalmazás átlagosan 3.72 dollárba kerül. A legdrágább árkategóriában (999 USD) jelenleg mindössze 5 db, de a száz dollárnál drágább alkalmazásokból is csak 169 db található.

Az alkalmazások darabszámának valamint összértékének eloszlása kategóriák szerint

Business	6.226 db	19,288 USD
Weather	867 db	1,031 USD
Utilities	13.148 db	23,358 USD
Travel	14.019 db	32,656 USD
Sports	8.046 db	14,443 USD
Social Networking	3.636 db	2,858 USD
Reference	8.535 db	31,015 USD
Productivity	4.903 db	12,192 USD
Photography	3.918 db	7,700 USD
News	5.646 db	4,313 USD
Navigation	4.845 db	22,873 USD
Music	8.877 db	11,806 USD
Lifestyle	13.546 db	24,147 USD
Healthcare & Fitness	4.991 db	10,550 USD
Games	32.311 db	40,236 USD
Finance	3.350 db	9,928 USD
Entertainment	25.723 db	34,579 USD
Education	16.948 db	55,201 USD
Books	38.275 db	201,484 USD
Medical	3.273 db	24,525 USD

Jól látszik, hogy könyvek mekkora súllyal szerepelnek mind darabszámban, mind összegben. Nem véletlen, hogy külön figyelmet szentelt neki az Apple az iBook bevezetésével. A darabszámra második legnagyobb kategória - játékok - pedig már a kezdetektől további 19 alkategóriára van szétdobva.

Az alkalmazások feltöltésének időbeli megoszlása havi bontásban

2008 július	1.102 db	4,003 USD
2008 augusztus	1.077 db	3,072 USD
2008 szeptember	1.444 db	3,721 USD
2008 október	2.016 db	5,629 USD
2008 november	2.278 db	7,312 USD
2008 december	2.805 db	6,060 USD
2009 január	3.333 db	7,676 USD
2009 február	4.420 db	9,137 USD
2009 március	4.896 db	9,794 USD
2009 április	5.601 db	12,736 USD
2009 május	5.619 db	12,796 USD
2009 június	7.172 db	18,816 USD
2009 július	7.940 db	18,020 USD
2009 augusztus	9.261 db	21,347 USD
2009 szeptember	10.552 db	27,580 USD
2009 október	9.552 db	23,832 USD
2009 november	10.434 db	25,147 USD
2009 december	20.656 db	50,846 USD
2010 január	18.222 db	60,791 USD
2010 február	17.806 db	55,911 USD
2010 március	17.993 db	41,612 USD
2010 április	15.163 db	33,845 USD
2010 május	16.304 db	57,244 USD
2010 június	16.739 db	46,121 USD
2010 július	8.698 db	21,136 USD

Az idő előrehaladtával látható a volumen folyamatos növekedése. Vannak kisebb megtorpanások, de a feltöltési kedv alapvetően nem csökken. Sőt.

A teljes fejlesztői csapat 45.800 főből/cégből áll. Közülük 32.568 fejlesztőnek (71%) van 1-2 alkalmazása. A teljes alkalmazásmennyiség harmadát kicsit több mint 200 fejlesztő hozta össze, akik egyenként több mint 100 alkalmazást töltöttek fel. A kemény mag (nekik fejenként több mint 500 alkalmazásuk van) 36.555 alkalmazással járult hozzá az AppStore teljesítményéhez.

A toplisták valamelyikébe mindössze 3.338 fejlesztőnek sikerült bejuttatni alkalmazást és közülük is csak 1042-en (2.27%) kerültek be valamelyik kategória top25-ös listájába.

Tegnap este megnéztem a Szellemíró című filmet. Igazi meglepetés volt számomra. Öszintén szólva nem vártam tőle semmit (lehet hogy pont emiatt is), de ez a nagyszerűen kidolgozott, aprólékos, a színészi játékot előtérbe helyező alkotás igazi felüdülés volt számomra a nyári üresjáratban.

A filmről, történetről talán nem is kell mondani semmit. Egy szisztematikusan összerakott, lineáris vonalvezetésű, az érdeklődést és a mérsékelt feszültséget folyamatosan fenntartani képes politikai krimi, melyet a szereplők - különösen Ewan McGregor - játéka tesz igazán élvezetessé. Ami viszont abszolút átjön, az a Polanski-USA viszony, mely a filmet megnézve - legalábbis számomra - teljesen új megvilágításba helyezi a tavalyi svájci incidenst.

 

Miután az ezirányú kérdésünk valószínűleg megválaszolatlan maradna az Apple részéről, megpróbálunk a publikusan elérhető adatokból következtetéseket levonni.

Az AppStore felépítése nagyjából úgy néz ki, hogy van 19 kategória továbbá egy Games rész, ami további 19 alkategóriára van bontva. Minden egyes kategóriához tartozik két Toplista, mely az adott kategóriában legtöbbet letöltött 100 alkalmazást tartalmazza (fizetős, igyenes alkalmazásokat külön-külön). Az alkalmazásokat (jelenleg) 90 országra bontva lehet elérhetővé tenni illetve letölteni.

Az AdMob Mobile Metrics adataira támaszkodva jól látszik, hogy a teljes forgalom felét az amerikai Store hozza.

Ezek alapján a fenti kérdésre az USA Store, fizetős alkalmazásokat tartalmazó toplistáinak adataiból próbálunk következtetni.

Az egyes fejlesztők alkalmazásai előfordulásának számát, valamint a toplista helyezésekből kalkulált súlyozott értékeket összesítve az alábbi listákat kapjuk:

Összes kategória (játékok nélkül):

1. SVT Software
2. MotionX™
3. Spreadsong, Inc.
4. Ben Kazez
5. Apalon
6. DataViz, Inc.
7. Game Lingo
8. Synthetic Corp
9. Isayonline Services
10. San Francisco App Studio

Játékok:

1. Electronic Arts
2. Gameloft
3. PopCap Games, Inc.
4. Glu
5. Clickgamer.com
6. Newtoy Inc.
7. Sporcle, Inc.
8. Tapulous
9. Maverick Software
10. Freeverse, Inc.

Talán a játékokat tartalmazó lista nem is okoz akkora izgalmat (tele van nagy nevekkel), a másik lista viszont - legalábbi számomra - tartalamz egy-két meglepetést.

ui.: A súlyozó algoritmus még további finomítást igyényel, melynek keretében az egyes kategóriák egymáshoz viszonyított teljesítményét is figyelembe vesszük majd.

Egy kis késéssel ugyan, de végül sikerült összerendeznem a konferencián készült képeket. A teljes sorozat itt elérhető. A fotókat Vancsó Zoltán készítette.

Az iPhone 2007-es megjelenése óta a mobil piaci versenytársak valahogy nem találnak magukra. A Google kivételével (aki egyébként teljesen kívülről érkezett a területre) gyakorlatilag mindenki bénázik. A Windows Mobile többéves gyengélkedés után megkapta a kegyelemdöfést és beleállt a földbe, a Nokia pedig miközben a Symbian-nal vajúdik a csúcsmodelljét egy Maemo nevű Linux disztribúcióval dobja piacra. A Palm és a Motorola pedig (más más okok miatt ugyan) a nagy és utolsó dobásra (vagy visszatérésre) készülnek.

Nekem úgy tűnik, ma az egyik útja az előrehaladásnak az, hogy azok a gyártók akik egyébként normális készülékeket tudnak készíteni (HTC, Motorola, Samsung, Sony Ericsson, LG), Android rendszerrel telepítve értékesítik az új modelljeiket. A mobil alkalmazások egyre fontosabb részét képezik a felhasználói élménynek és ebből a szempontból egyáltalán nem mindegy hány fejlesztő és milyen minőségű alkalmazást készít az egyes platformokra. Őszintén szólva nem igazán látom hogy melyik fejlesztőnek van kedve vagy kapacitása iPhone és Android mellett Windows Mobilra, Plam Pre-re, BlackBerry-re, Symbian-ra és/vagy Maemo-ra fejleszteni? Arról nem is beszélve, hogy az egyes platformokon belül is számtalan kisebb-nagyobb olyan különbség van, ami érdemben befolyásolja a munka mennyiségét.

Erre most a Samsung kijön a Bada-val. Tényleg ennyire értenék a dolgok menetét a samsungos fiúk? Saját oprendszer, saját SDK, saját alkalmazásbolt? Ennyire erős szereplői lennének a piacnak? Értem én a csapdahelyzetet, hogy hosszútávon az Android-os készülékgyártók nehezen fogják tudni megkülönböztetni magukat a versenytársaktól, de akkor is. Valahogy nem látom, hogy ki fogja lefejleszteni azt a rengeteg, jó minőségű alkalmazást amit ma már alapból elvárnak a felhasználók az egyes platformoktól.

Volt már szó a napi, heti Sales adatok megjelenítéséről, de korábban csak webes megoldásokat találtam erre a problémára. Ugyanakkor az igazi megoldás az lenne, ha az iPhone-on lehetne nyomonkövetni a forgalmi adatokat. Kerestem a Store-ban ilyen jellegű megoldásokat, mindhiába. Aztán a választ - hogy miért nem találtam egy épkézláb megoldást sem - végül az "iPhone SDK Agreement - Internal Use Only; No Redistribution" című dokumentum 3.3.7 pontjában találtam meg. (Applications may not use any robot, spider, site search or other retrieval application or device to scrape, retrieve or index services provided by Apple or its licensors, or to collect information about users for any unauthorized purpose.) Az Apple ugyanis nem enged olyan alkalmazást publikálni, ami automatikusan adatokat tölt le az Apple szervereiről. Márpedig egy ilyen analitikai alkalmazásnak pont az a lényege, hogy "On the fly" tudjuk megtekinteni az adatainkat.

Szerencsére a fejlesztőknek ez nem okoz gondot. Készíteni ugyanis lehetséges ilyen alkalmazást és a célközönség valamennyi tagja rendelkezik azzal a képességgel, hogy lefordítson magának egy programot (+ telepítse azt a saját iPhone-jára).

Az alábbi két megoldás a ilyen elvek mentén készült. Az egyik ingyenes a másikért 15 USD-t kér a fejlesztő (szerintem simán megéri).

1., omz / AppSales-Mobile
2., My App Sales

Továbbá, ha valakit az egyéb megoldások is érdekelnek.

Site-ok: TapMetrics, heartbeat, Appstatz, appFigures
Alkalmazások: AppViz, AppStore Sales, MajicRank, Sales Report, iPhone Sales Report, AppStore Clerk, Trend/Transaction Report Processor
Script-ek: appstorereports, appstorestats, appdailysales, itunes-connect-scraper

Azt gondolom, 2009-ben talán már senki nem lepődik meg azon, hogy a legnagyobb technológiai cégek (is) jellemzően kiszervezik a különböző termékeik gyártását távolkeletre a költségek alacsonyan tartása miatt. Sőt vannak olyan ismert cégek, akiknek egyáltalán nincsen saját gyártókapacitása, minden termékük külsős gyárban készül. Akkora méretekben zajlott ez a folyamat az elmúlt években, hogy olyan nagy és jónevű cégek jöttek létre a gyártó oldalon mint a Quanta Computer vagy a Compal Electronics akik pl. a laptop gyártás jelentős részét lefedik a világpiacon.

Ilyen outsourcing cégnek indult 1997-ben a HTC is, amely elsősorban Windows Mobile-os készülékeket gyártott nagy mobilszolgáltatók részére különböző fantázianevek alatt (T-Mobile MDA Vario, O2 Xda Mini Pro, Vodafone VPA Compact II). 2006-ban aztán gondoltak egy merészet és kiléptek a piacra saját márkás készülékekkel. A HTC termékek elmúlt években végbement evolúciója alapján aztán mára elmondható, hogy a HTC igen remek telefonokat készít. Az egyetlen hibája talán az (volt), hogy a Microsoft múltszázadi operációs rendszere futott rajta. Ezt részben sikerült ellensúlyozni a sajátkészítésű TouchFLO™ technológiával, másrészt az Android megjelenésével (szerintem) jól látták meg a lehetőséget a váltásra. 2010-ben állítólag a HTC készülékek fele Android rendszerrel érkezik majd.

Ezek alapján 2009 végén merész kijelentés Google Phone-nak hívni egy olyan készüléket, amit a HTC készít. Pár évvel ezelőtt talán még így neveztük volna, de ma már ez egy HTC készülék Android rendszerrel.

Az App Store első évében igazi aranybánya volt. Minden szempontból. Egyrészt óriási volt a felhajtás az iPhone körül, rengeteg készüléket adtak el másrészt az elérhető alkalmazások száma alacsony volt. Emiatt szinte bármilyen alkalmazással lehetett pénzt csinálni.
Aztán a végeláthatatlan sikersztorikat olvasva mindenki nekilátott a fejlesztésnek és hamar megugrott az elérhető alkalmazások száma. Ekkor még úgy működött a iTunes Store keresője, hogy az alkalmazásnév mellett annak leírásában is keresett. Mivel az Apple nem tudta átnézni a rengeteg leírást, ezért aztán beindult a Store spammelése. Az összes bénábbnál-bénább alkalmazás leírásába belekerült a Britney, a Tap-Tap Revenge, a Tweetie meg az összes népszerű alkalmazás elnevezése egyszerre.
Látták Cupertino-ban is, hogy nem lesz ez így sokáig tartható ezért 2009 július végén bevezették a Keyword-öket. Ez 100 karakterben maximalizálta a keresésben résztvevő kulcsszavakat, amelyeket alkalmazással együtt szintén átnéznek a jóváhagyási procedúra keretében. Viszont a korábban feltöltött alkalmazásoknál (ahol még nem voltak keyword-ök) továbbra is a leírásban keresett az Apple.

Ennek vetettek véget a héten (vélhetően a legújabb iTunes frissítéssel egyidejűleg). Ezzel az App Store spammelésének vége.

A C64 Shoot'Em-Up volt az első találkozásom olyan alkalmazással, ahol programozói tudás vagy annak felhasználása nélkül lehetett valamilyen teljesértékűnek látszó játékot készíteni. Azóta minden platformon felbukkanak ehhez hasonló fejlesztői környezetek, de amíg a hardware élet-halál harcot vívott egy normális játék futtatása közben, addíg csak B kategóriás játékok készülhettek ezekkel az eszközökkel. A weben elérhető Flash-es valamint a mobilokon futtatható Java-s játékokat (az erőforrások hiánya miatt) eleve B kategóriásra tervezték, de úgy tűnik, hogy iPhone-ra is (a hardware valódi képességeitől függetlenül) rengetek ilyen minőségű alkalmazás készül.

A 3GS óta kapacitás van bőven, ezért aztán a játékkészítő keretrendszerek használata ismét alternatíva lehet a jobb illetve a gyengébb minőségű alkalmazások fejlesztésénél egyaránt.

A GarageGames egy régi motoros ezen a területen. Szinte valamennyi játékkonzolra, böngészőre továbbá PC-re, Mac-re és iPhone-ra is van kimenete. A kódolás mennyiségét talán nem tudjuk jelentősen csökkenteni ezzel az eszközzel, de mindeképpen előnyös hogy az elkészült játék valamennyi platformon futtatható. Talán egy egyetlen hátránya, hogy elég drága licencelni a rendszert.

A Game Salad egy újabb kezdeményezés, ahol az iPhone-t és a kódolásmentes játékkészítést helyezik a kommunikáció középpontjába. Árazásuk ($99/year) illeszkedik az Apple iPhone Developer Programban alkalmazott stratégiájához.

Talán a legnagyobb változást a piacon az Adobe Flash Professional CS5 hozhatja. Az AppStore-ban elérhető "webes-flashes" játékok számának erős ugrására lehet számítani ha csak azt nézzük, hogy az eddig elkészült játékok egy könnyed "Save as" funkcióval iPhone native alkalmazássá alakíthatóak. Egyébként az Adobe szépen viszi tovább az Adobe AIR koncepcióját és csinál talán egy újabb cross-platform környezetet egy sokak által lesajnált böngésző plugin-ból.

A jétékkészítő platformok fontos szereplői a programozási nyelvek, fejleszői környezetek evolúciójának és talán nem túlzás azt állítani, hogy bizonyos szempontból azok előfutárai is.

Update: menet közben befutott még a Unity, ami szintén elég komolynak tűnik...

Tegnap másodszor voltam az Apple, iPhone Tech Talk World Tour nevű "konferenciáján". Már tavaly is úgy jöttem haza a rendezvényről, hogy semmi értelme nem volt elmenni, de gondoltam adok nekik még egy esélyt.

A szokásos sportszerű nehezítés megvolt a dologban. Bár határozottan az elsők között regisztráltam (London, Hamburg) mindössze egy rövid, elutasító email érkezett: "Due to an overwhelming response, we have reached the maximum capacity for the venue and cannot confirm your registration." Már a helyszínek kiválasztásánál is az volt az érzésem hogy nem vagyunk rajta az Apple tértképén, de a jelentkezés/elutasítás körülményei méginkább ezt erősítették bennem.

Viszont ha már elhatároztam a részvételt, akkor engem ennyivel nem lehet eltántorítani. Ha egyszer menni akarok, hát ott leszek. Irány London. A regisztrációnál egy ideig keresgéltek a listán, tanakodtak, majd töprengtek egy sort hogy mit csináljanak velem. Végül aztán - látván az elszánt tekintetemet - beengedtek. Hely egyébként volt bőven, többen is elfértünk volna.

Aztán végigültem a rendezvényt. Hát megállapíthatom, hogy az előadások szakmai értéke kb. nulla volt. Az Apple ugyanazt a marketing maszlagot nyomja a fejlesztőknek, mint a többi vásárlójának. Elnézve az előadókat, a hallgatóságot az az érzés alakult ki bennem, mindössze azért hívták el ide a fejlesztőket, hogy a nagy marketing gépezet részeivé váljanak. Eljövünk ide, találkozunk "fontos" emberekkel, megvakargatják a buksinkat aztán egy évig mindenki úgy érzi hogy része valami igazán fontos dolognak. Lelkesen irogatunk, mesélünk, tweetelünk a fejlesztéssel kapcsolatos élményeinkről. És miközben ezt csináljuk, akarva-akaratlanul az Apple marketing osztályának dolgozunk. Egyszerű értékesítési ügynököt csinált belőlünk Steve.

A meghirdetett városok listájának ismételt áttekintését követően aztán rájöttem, hogy nem ezeken a helyszíneken vannak a világ legjobb fejlesztői, nem ezeken a helyszíneken készítik a legtöbb iPhone alkalmazást. Egyszerűen ezek az országok a legfontosabb értékesítési piacai az Apple-nek.