krasznai

Az iPhone 2007-es megjelenése óta a mobil piaci versenytársak valahogy nem találnak magukra. A Google kivételével (aki egyébként teljesen kívülről érkezett a területre) gyakorlatilag mindenki bénázik. A Windows Mobile többéves gyengélkedés után megkapta a kegyelemdöfést és beleállt a földbe, a Nokia pedig miközben a Symbian-nal vajúdik a csúcsmodelljét egy Maemo nevű Linux disztribúcióval dobja piacra. A Palm és a Motorola pedig (más más okok miatt ugyan) a nagy és utolsó dobásra (vagy visszatérésre) készülnek.

Nekem úgy tűnik, ma az egyik útja az előrehaladásnak az, hogy azok a gyártók akik egyébként normális készülékeket tudnak készíteni (HTC, Motorola, Samsung, Sony Ericsson, LG), Android rendszerrel telepítve értékesítik az új modelljeiket. A mobil alkalmazások egyre fontosabb részét képezik a felhasználói élménynek és ebből a szempontból egyáltalán nem mindegy hány fejlesztő és milyen minőségű alkalmazást készít az egyes platformokra. Őszintén szólva nem igazán látom hogy melyik fejlesztőnek van kedve vagy kapacitása iPhone és Android mellett Windows Mobilra, Plam Pre-re, BlackBerry-re, Symbian-ra és/vagy Maemo-ra fejleszteni? Arról nem is beszélve, hogy az egyes platformokon belül is számtalan kisebb-nagyobb olyan különbség van, ami érdemben befolyásolja a munka mennyiségét.

Erre most a Samsung kijön a Bada-val. Tényleg ennyire értenék a dolgok menetét a samsungos fiúk? Saját oprendszer, saját SDK, saját alkalmazásbolt? Ennyire erős szereplői lennének a piacnak? Értem én a csapdahelyzetet, hogy hosszútávon az Android-os készülékgyártók nehezen fogják tudni megkülönböztetni magukat a versenytársaktól, de akkor is. Valahogy nem látom, hogy ki fogja lefejleszteni azt a rengeteg, jó minőségű alkalmazást amit ma már alapból elvárnak a felhasználók az egyes platformoktól.

Volt már szó a napi, heti Sales adatok megjelenítéséről, de korábban csak webes megoldásokat találtam erre a problémára. Ugyanakkor az igazi megoldás az lenne, ha az iPhone-on lehetne nyomonkövetni a forgalmi adatokat. Kerestem a Store-ban ilyen jellegű megoldásokat, mindhiába. Aztán a választ - hogy miért nem találtam egy épkézláb megoldást sem - végül az "iPhone SDK Agreement - Internal Use Only; No Redistribution" című dokumentum 3.3.7 pontjában találtam meg. (Applications may not use any robot, spider, site search or other retrieval application or device to scrape, retrieve or index services provided by Apple or its licensors, or to collect information about users for any unauthorized purpose.) Az Apple ugyanis nem enged olyan alkalmazást publikálni, ami automatikusan adatokat tölt le az Apple szervereiről. Márpedig egy ilyen analitikai alkalmazásnak pont az a lényege, hogy "On the fly" tudjuk megtekinteni az adatainkat.

Szerencsére a fejlesztőknek ez nem okoz gondot. Készíteni ugyanis lehetséges ilyen alkalmazást és a célközönség valamennyi tagja rendelkezik azzal a képességgel, hogy lefordítson magának egy programot (+ telepítse azt a saját iPhone-jára).

Az alábbi két megoldás a ilyen elvek mentén készült. Az egyik ingyenes a másikért 15 USD-t kér a fejlesztő (szerintem simán megéri).

1., omz / AppSales-Mobile
2., My App Sales

Továbbá, ha valakit az egyéb megoldások is érdekelnek.

Site-ok: TapMetrics, heartbeat, Appstatz, appFigures
Alkalmazások: AppViz, AppStore Sales, MajicRank, Sales Report, iPhone Sales Report, AppStore Clerk, Trend/Transaction Report Processor
Script-ek: appstorereports, appstorestats, appdailysales, itunes-connect-scraper

Azt gondolom, 2009-ben talán már senki nem lepődik meg azon, hogy a legnagyobb technológiai cégek (is) jellemzően kiszervezik a különböző termékeik gyártását távolkeletre a költségek alacsonyan tartása miatt. Sőt vannak olyan ismert cégek, akiknek egyáltalán nincsen saját gyártókapacitása, minden termékük külsős gyárban készül. Akkora méretekben zajlott ez a folyamat az elmúlt években, hogy olyan nagy és jónevű cégek jöttek létre a gyártó oldalon mint a Quanta Computer vagy a Compal Electronics akik pl. a laptop gyártás jelentős részét lefedik a világpiacon.

Ilyen outsourcing cégnek indult 1997-ben a HTC is, amely elsősorban Windows Mobile-os készülékeket gyártott nagy mobilszolgáltatók részére különböző fantázianevek alatt (T-Mobile MDA Vario, O2 Xda Mini Pro, Vodafone VPA Compact II). 2006-ban aztán gondoltak egy merészet és kiléptek a piacra saját márkás készülékekkel. A HTC termékek elmúlt években végbement evolúciója alapján aztán mára elmondható, hogy a HTC igen remek telefonokat készít. Az egyetlen hibája talán az (volt), hogy a Microsoft múltszázadi operációs rendszere futott rajta. Ezt részben sikerült ellensúlyozni a sajátkészítésű TouchFLO™ technológiával, másrészt az Android megjelenésével (szerintem) jól látták meg a lehetőséget a váltásra. 2010-ben állítólag a HTC készülékek fele Android rendszerrel érkezik majd.

Ezek alapján 2009 végén merész kijelentés Google Phone-nak hívni egy olyan készüléket, amit a HTC készít. Pár évvel ezelőtt talán még így neveztük volna, de ma már ez egy HTC készülék Android rendszerrel.

Az App Store első évében igazi aranybánya volt. Minden szempontból. Egyrészt óriási volt a felhajtás az iPhone körül, rengeteg készüléket adtak el másrészt az elérhető alkalmazások száma alacsony volt. Emiatt szinte bármilyen alkalmazással lehetett pénzt csinálni.
Aztán a végeláthatatlan sikersztorikat olvasva mindenki nekilátott a fejlesztésnek és hamar megugrott az elérhető alkalmazások száma. Ekkor még úgy működött a iTunes Store keresője, hogy az alkalmazásnév mellett annak leírásában is keresett. Mivel az Apple nem tudta átnézni a rengeteg leírást, ezért aztán beindult a Store spammelése. Az összes bénábbnál-bénább alkalmazás leírásába belekerült a Britney, a Tap-Tap Revenge, a Tweetie meg az összes népszerű alkalmazás elnevezése egyszerre.
Látták Cupertino-ban is, hogy nem lesz ez így sokáig tartható ezért 2009 július végén bevezették a Keyword-öket. Ez 100 karakterben maximalizálta a keresésben résztvevő kulcsszavakat, amelyeket alkalmazással együtt szintén átnéznek a jóváhagyási procedúra keretében. Viszont a korábban feltöltött alkalmazásoknál (ahol még nem voltak keyword-ök) továbbra is a leírásban keresett az Apple.

Ennek vetettek véget a héten (vélhetően a legújabb iTunes frissítéssel egyidejűleg). Ezzel az App Store spammelésének vége.

A C64 Shoot'Em-Up volt az első találkozásom olyan alkalmazással, ahol programozói tudás vagy annak felhasználása nélkül lehetett valamilyen teljesértékűnek látszó játékot készíteni. Azóta minden platformon felbukkanak ehhez hasonló fejlesztői környezetek, de amíg a hardware élet-halál harcot vívott egy normális játék futtatása közben, addíg csak B kategóriás játékok készülhettek ezekkel az eszközökkel. A weben elérhető Flash-es valamint a mobilokon futtatható Java-s játékokat (az erőforrások hiánya miatt) eleve B kategóriásra tervezték, de úgy tűnik, hogy iPhone-ra is (a hardware valódi képességeitől függetlenül) rengetek ilyen minőségű alkalmazás készül.

A 3GS óta kapacitás van bőven, ezért aztán a játékkészítő keretrendszerek használata ismét alternatíva lehet a jobb illetve a gyengébb minőségű alkalmazások fejlesztésénél egyaránt.

A GarageGames egy régi motoros ezen a területen. Szinte valamennyi játékkonzolra, böngészőre továbbá PC-re, Mac-re és iPhone-ra is van kimenete. A kódolás mennyiségét talán nem tudjuk jelentősen csökkenteni ezzel az eszközzel, de mindeképpen előnyös hogy az elkészült játék valamennyi platformon futtatható. Talán egy egyetlen hátránya, hogy elég drága licencelni a rendszert.

A Game Salad egy újabb kezdeményezés, ahol az iPhone-t és a kódolásmentes játékkészítést helyezik a kommunikáció középpontjába. Árazásuk ($99/year) illeszkedik az Apple iPhone Developer Programban alkalmazott stratégiájához.

Talán a legnagyobb változást a piacon az Adobe Flash Professional CS5 hozhatja. Az AppStore-ban elérhető "webes-flashes" játékok számának erős ugrására lehet számítani ha csak azt nézzük, hogy az eddig elkészült játékok egy könnyed "Save as" funkcióval iPhone native alkalmazássá alakíthatóak. Egyébként az Adobe szépen viszi tovább az Adobe AIR koncepcióját és csinál talán egy újabb cross-platform környezetet egy sokak által lesajnált böngésző plugin-ból.

A jétékkészítő platformok fontos szereplői a programozási nyelvek, fejleszői környezetek evolúciójának és talán nem túlzás azt állítani, hogy bizonyos szempontból azok előfutárai is.

Update: menet közben befutott még a Unity, ami szintén elég komolynak tűnik...

Tegnap másodszor voltam az Apple, iPhone Tech Talk World Tour nevű "konferenciáján". Már tavaly is úgy jöttem haza a rendezvényről, hogy semmi értelme nem volt elmenni, de gondoltam adok nekik még egy esélyt.

A szokásos sportszerű nehezítés megvolt a dologban. Bár határozottan az elsők között regisztráltam (London, Hamburg) mindössze egy rövid, elutasító email érkezett: "Due to an overwhelming response, we have reached the maximum capacity for the venue and cannot confirm your registration." Már a helyszínek kiválasztásánál is az volt az érzésem hogy nem vagyunk rajta az Apple tértképén, de a jelentkezés/elutasítás körülményei méginkább ezt erősítették bennem.

Viszont ha már elhatároztam a részvételt, akkor engem ennyivel nem lehet eltántorítani. Ha egyszer menni akarok, hát ott leszek. Irány London. A regisztrációnál egy ideig keresgéltek a listán, tanakodtak, majd töprengtek egy sort hogy mit csináljanak velem. Végül aztán - látván az elszánt tekintetemet - beengedtek. Hely egyébként volt bőven, többen is elfértünk volna.

Aztán végigültem a rendezvényt. Hát megállapíthatom, hogy az előadások szakmai értéke kb. nulla volt. Az Apple ugyanazt a marketing maszlagot nyomja a fejlesztőknek, mint a többi vásárlójának. Elnézve az előadókat, a hallgatóságot az az érzés alakult ki bennem, mindössze azért hívták el ide a fejlesztőket, hogy a nagy marketing gépezet részeivé váljanak. Eljövünk ide, találkozunk "fontos" emberekkel, megvakargatják a buksinkat aztán egy évig mindenki úgy érzi hogy része valami igazán fontos dolognak. Lelkesen irogatunk, mesélünk, tweetelünk a fejlesztéssel kapcsolatos élményeinkről. És miközben ezt csináljuk, akarva-akaratlanul az Apple marketing osztályának dolgozunk. Egyszerű értékesítési ügynököt csinált belőlünk Steve.

A meghirdetett városok listájának ismételt áttekintését követően aztán rájöttem, hogy nem ezeken a helyszíneken vannak a világ legjobb fejlesztői, nem ezeken a helyszíneken készítik a legtöbb iPhone alkalmazást. Egyszerűen ezek az országok a legfontosabb értékesítési piacai az Apple-nek.

Valahogy mindíg arról esik szó, hogy mennyire szalad a szekér az AppStore-ral és amíg az ember csak kívülről figyeli az eseményeket néha olyan érzése támad hogy lemarad, kimarad valami tutiból. Aztán amikor felkerül az első alkalmazás a Store-ba, kiderül nem minden alkalmazásfejlesztőből lesz milliomos az első alkalmazásával. Sőt.

Ha valaki mobil eszközökre tervez alkalmazásokat fejleszteni, érdemes áttekintenie, megfontolnia hogy melyik a számára legmegfelelőbb platform. Valószínűleg az iPhone nem kerülhető ki, de megeshet több pénz sikerül csinálni egy olyan Store-ban ahol ugyan kevesebben vásárolnak, de az elérhető alkalmazások száma is nagyságrendekkel kisebb. Lássuk milyen lehetőségek vannak:

1., Apple AppStore
2., Android Market
3., BlackBerry App World
4., Ovi Store (Nokia)
5., Palm App Catalog
6., Samsung Application Store
7., Windows Marketplace for Mobile

             

Click here to download:

Melyik_platformra_rdemes_fejle.zip (1311 KB)

Amikor az ember elkészít egy alkalmazást, lefordítja a forráskódot, belinkeli az összes resource-ot, gyakran úgy érzi hogy az elkészült program egy zárt egységként jut el az Apple-ön keresztül a felhasználóhoz és él tovább az idők végezetéig. Ezt a "téves" érzést tovább erősíti hogy az xCode egy darab file-ba gyúr össze mindent továbbá az hogy az iPhone egy annyira zárt rendszernek tűnik, hajlamosak vagyunk azt hinni hogy oda ami bekerül azt bizony ott is marad.

Ezt a rózsaszín ködöt töri szét a Dev-Team a jailbreak technológiájával. Amikor az AppStore-ból telepítünk egy alklalmazást a készülékre, akkor sok egyéb más dolog mellett az iPhone kicsomagolja alkotóelemeire az xCode által elkészített file-t. És bár a forráskódot nem lehet megnézni, az egyéb külső erőforrások (képek, hangfileok, médiafileok, adatbázisok, html, javascript, stb.) szépen sorakoznak a /private/var/mobile/Applications könyvtárban.

Két dolog miatt lehet ez fontos. Egyrész sokat tanulhatunk mások megvalósításaiból, megoldásaiból másrészt nem árt tudni, hogy adott esetben a mi munkánkkal is ugyanez történik. Az esetlegesen sok munkával, gondosan összekészített adatbázisokat, képeket, statisztikákat csokorba szedve adjuk tovább szíves felhasználásra.

Miután jópár saját alkalmazás került ki az AppStore-ba felmerül a kérdés, hogy miért teljesítenek igencsak eltérően. Némelyik jobban megy némelyik kevésbbé. Ráadásul sokszor pont azok az alkalmazások teljesítenek jobban, aminek szerintem gyengébbnek kellene lennie és fordítva.

Az okokat keresve végigmentem a lehetőségeken, hogy honnan is jön/jöhet a forgalom. Az AppStore ugyan egy elég zárt rendszer, de mivel "kívülről is linkelhető" ezért a lehetséges tényezőket a Store-on belül valamint azon kívül egyaránt meg kell vizsgálni.

1., AppStore Release Date list: magától érthetődőnek tünik, hogy alkalmazás feltöltéskor (ha csak egy rövid ideig is) a Release Date lista elejére kerülünk. Sajnos ez csak akkor igaz ha a iTunes Connect-ben jól töltjük ki az Availability Date értékét. Ha az alapbeállításon hagyjuk, akkor a 14 napos ellenőrzést követően nagyjából a kétszázadik helyen kezdünk a listában (kategóriától függően). Habár veszíthetünk némi időt, mégis érdemes az Apple jóváhagyási procedúrája utáni időpontot beállítani.

2., AppStore TopList: határozottan fontos szerepe van a toplistákban való szereplésnek. Ha egy alkalmazás valamilyen módon bekerül a kategóriánkénti Top25-be, sokszor csak amiatt csinál nagy(obb) forgalmat mert ott megjelenik. Természetesen függ az alkalmazás minőségétől is, de eddig úgy láttam hogy ez önmagában elegendő. Egy átlagos minőségű alkalmazás hosszabb ideig képes jó forgalmat hozni, ha a Top25-ben felbukkan. A dolgot bonyolítja, hogy mindegyik országban más és más alkalmazások szerepelnek/szerepelhetnek a listákban.

3., AppStore kereső: a toplistákon túl fontos szerepe van a keresőknek is. Hasonlóan mint a Google-ben, itt is a minnél jobb pozíció megszerzése a lényeg a fontosabb kulcsszavakra. A Google-lel ellentétben az Apple semmilyen analitikai segítséget nem ad az optimalizáláshoz, ezért csak próbálgatással lehet haladni. Amit eddig látni lehet, hogy egy adott találati listában a pozíciót az egyes alkalmazások letöltési számai határozzák meg. Akinek több letöltése van, az kerül előrébb. A kereséskor az Apple az alkalmazás nevét, fejlesztő nevét valamint a megadott kulcsszavakat (ahol még nincs megadva kulcsszó ott az alkalmazás leírását) veszi figyelembe. Eddig úgy tűnik, hogy a négyféle forrás egyforma súllyal vesz részt a keresésben.

4., Alkalmazás listázó oldalak: az Apple a kívülről érkező forgalom után az Affiliate Program keretében 5% jutalékot fizet. Gondolom részben ezért is (valamint egyéb bevételek reményében, pl. hirdetés, promóció) többen csinálnak alkalmazás listázó oldalakat. (iPhone Application List, appSafari, AppBeacon). Habár az AppStore-ben megjelenő alkalmazásokat automatikusan belistázzák ezek az oldalak, eddig még nem tűnt úgy hogy jelentős forgalmat hoztak volna (ezt mérni nem lehet, ezért ez csak megérzés).

5., Blogok: sok tematikus blog foglalkozik az AppStore alkalmazások bemutatásával. (148Apps, The iPhone App Blog, The iPhone Blog) Eddig még egyikük sem érezte úgy hogy az általunk készített alkalmazásokról írniuk kellene, ezért ezek forgalomterelő képességéről nincs adatom.

6., Hirdetés: egy lehetséges módja a forgalom növelésének. Ezidáig még nem próbálkoztam vele, emiatt nem rendelkezem részletes adatokkal. Később még visszatérünk a témára.

Összegeze: az egyes alkalmazások teljesítménye (minőségtől, tartalomtól, jellegtől függetlenül) teljesen hektikus. Semmilyen tervezhető, kalkulálható (ingyenes) módszert nem sikerült az elmúlt egy évben kidolgozni. Pedig rajta vagyunk...

A tavalyihoz hasonlóan, idén is megrendezésre kerül az iPhone Tech Talk World Tour. Ilyenkor az Apple különböző képesítésű munkatársai (fejlesztők, marketingesek, stb.) elutaznak egy pár helyszínre és megpróbálnak valamilyen közösséget formálni a külsős fejlesztőkből. Maguk az előadások nem tartogatnak igazán sok újdonságot, mégis van egy-két olyan részlet ami valahogy sehogy sem olvasható ki az egyébként elérhető anyagokból.

Sajnos Kelet-Európa nem szerepel azon a térképen akikkel érdemben számolnának, sőt úgy látszik hogy egyre kevésbé van pénz/energia a fejlesztőkkel történő személyes kapcsolatteremtésre. 2008-ban több időpontban, sokkal több helyszínen került megrendezésre a találkozó. Zürich után idén Londonba látogatunk. Jövőre lehet hogy egész Cupertino-ig kell menni...